A titokzatos szibériai ember-szobor kétszer olyan régi, mint a piramisok
A legutóbbi jégkorszak végén, amikor még mammutok barangoltak a síkságokon ... és barlangi oroszlánok ólálkodtak az árnyékban, néhány szibériai ledöntött egy fát és emberi formát kezdett kifaragni belőle. Azt még mindig nem tudjuk, miért, de egy új kutatás kimutatta, hogy a fabálvány kora éppen kétszer annyi, mint a gízai piramisoké.
A bálvány darabjait 1894-ben fedezték fel egy négyméteres tőzegréteg alatt a Sigir-lápban. Innen származik közkeletű elnevezése: Sigir-idol. 1914-re sikerült az 5,3m magas szobrot összerakni, bár nincs meg minden darabja.
Ez után még száz év telt el, mire a technológiai haladás lehetővé tette, hogy a kutatók megvizsgálják a hihetetlen művet, és megbecsülhessék a korát. A bálvány két darabját radiokarbon kormeghatározásnak vetették alá, az eredmény kb. 9,800 év volt. Ez rendkívülinek számít, több tudós lehetetlennek is tartja, hogy egy fából készült tárgy ennyi éves legyen.
A radiokarbon kormeghatározás az első vizsgálatok idején még nem volt különösebben precíz és a Sigir-idolnak csak két darabját érintette, ezért most új vizsgálatokra került sor. A tudósok a fa belső rétegeit vizsgálták, amelyek bizonyosan érintetlenek maradtak az utóbbi évszázadban.
Korszerű technikával meghatározták, hogy a bálványt 11,600 évvel ezelőtt faragták egyetlen vörösfenyő-törzsből. Ez több mint kétszer annyi, mint a gízai piramisok kora.
Hihetetlen felfedezés ez, és gyarapítja ismereteinket a jégkorszakból kikeveredő ősember monumentális műtárgyairól. Érdekes, hogy a Sigir-idol stílusa, ábrázolása megdöbbentően hasonlít azokhoz a nagy jégkorszaki szobrokhoz, amelyeket Törökországban, Göbekli Tepe-ben találtak. Egyetlen alapvető különbség van: a szobrok anyaga.
Ez arra mutat, hogy a jégkorszak végén ezeknek a hatalmas, szimbolikus és valószínűleg rituális műtárgyaknak a kultúrája nem egy helyről ered, hanem egyszerre több központ körül keletkezett. Még mindig nem értjük teljesen, mi vezetett ehhez a művészetben vagy vallásban feltörő rajongáshoz, fellángoláshoz, de a felfedezés nyomán újabb izgalmas kérdéseket lehet föltenni a kultúránkról és a hitünkről.
Forrás: http://www.iflscience.com/, http://www.sciencemag.org/, https://www.cambridge.org/, https://www.livescience.com/
