Lassan tiszteletbeli vegán leszek, annyi szakácskönyvet olvasok a műfajban, de mit tegyek, ha a növényi alapú ételek finomak, egészségesek és nem hízlalnak, ezért nagyon kedvelem őket. És akkor még egyetlen szót sem ejtettem az igazi csodafegyverről: a smoothie-ról. Sokáig elég erős averzióim voltak ezekkel az italokkal kapcsolatban, aztán egyszer nagy nehezen rászántam magam, megkóstoltam egy spenótos valamit, ami iszonyúan rondán nézett ki, viszont nagyon finom volt, és rájöttem, hogy ez jó nekem. Ettől függetlenül túl keveset fogyasztok belőlük, de mivel az idei tél a betegségekről szólt nálam, melyek legfőbb oka a vitaminhiány volt, és a probléma orvoslására gyógyszereket nem vagyok hajlandó szedni, az egészséges megoldásokat részesítem előnyben, ezért úgy döntöttem, kicsit jobban beleásom magam a témába, és beszereztem ezt a szépséges szakácskönyvet. Elég gyorsan kiderült, hogy egy-két lépcsőt kihagytam, ezek a receptek inkább haladóknak valók, de mivel növényi tejet lehet bioboltban is venni, nem kell otthon készíteni, az egyszerűsített receptekkel még egy hozzám hasonló smoothie-kezdő is elkezdhet kísérletezni. Igazából nem túl bonyolultak ezek az italok, össze kell vagdosni a gyümiket, hozzá kell adni ezt-azt, minden mehet a turmixba és már készen is van a finom energiabomba. Nekem még kicsit furcsa, ha olyan hozzávalókkal találkozom, mint pl. aloe vera, búzafű, lándzsás útifű vagy sarkantyúvirág, de lassan és óvatosan lehet adni nekik egy esélyt, az alapreceptekkel is nyugodtan be tudjuk vinni a szükséges vitaminmennyiséget. Habár nem minden alapanyagot sikerült megkedvelnem, de nagyon sok jó ötletet találtam ebben a gyönyörű kivitelű könyvben, amelyhez kell egy kis bátorság és nyitottság, de tapasztaltabb smoothie-hívők nyugodtan belevághatnak az ízes kalandokba, a kezdők pedig barátkozhatnak a műfajjal.
Avokádós-csokoládés shake, aloés - uborkás smoothie korianderrel, borsmenta - limonádé, csokis-kávés melange. Ebből a kis ízelítőből is látszik, hogy mennyire sokszínű az energiaitalok világa, a kávéimádók ugyanúgy megtalálják a számításukat a műfajban, mint a limonádé-mániások, vagy a smoothie-hívők. Nem kell túlzásba vinni az egészségmániát, az sem jó, de azzal csak jót teszünk a szervezetünknek, ha időnként megajándékozzuk őt és ezzel magunkat ilyen finomságokkal.
Egy rövid bevezető után egy kicsit hosszasabb leírás következik arról, hogyan fogjunk bele az energiaitalok készítésébe, milyen alapanyagokat és konyhai eszközöket kell beszerezni hozzá (nekem a magtejszűrő zsák így elsőre sok volt, egyelőre maradnék a bioboltban készen vehető növényi tejeknél). Ami engem teljesen lenyűgözött az az, hogy milyen sokféle, amúgy teljesen hétköznapi növény (csalán, kamilla, palástfű, pitypang, levendula stb.) használható fel egy energiaitalhoz (azért egyelőre nem vagyok olyan bátor, hogy ki is próbáljam őket, mindent csak szépen lassan, egyelőre szokni kell a gondolatot, hogy ilyen is van). Ezután egy rövidke ismertető következett a szuperélelmiszerekről (az acai, a chlorella, a lukuma és társai nem annyira közismertek, én nem nagyon láttam nálunk bioboltokban, mondjuk nem is kerestem, tehát nem tudom megmondani, hogy mennyire könnyen beszerezhető alapanyagokról van szó) és a növényi tejek házi készítéséről, majd belevágunk az ízorgiába.
A klasszikus smoothie-receptekkel kezdünk, amelyek mindegyikében van egy kis csavar, mindjárt az első leírásnál találkoztam egy eddig számomra ismeretlen hozzávalót - pedig nem most kezdtem foglalkozni az egészséges életmóddal -, nevezetesen a kendertejet, amelyről mindjárt megtudhattam, hogy kenderből készül és nemrég kezdték el nyers vegán italként forgalmazni. A körtés-kardamomos shake pisztáciával eléggé ütős kombó (és meglepően könnyű elkészíteni), ahogyan a narancsos-kurkumás méregtelenítő koktél, vagy a szőlős-céklás smoothie. Az én kedvencem ebből a részből a fagyasztottbanán-ital és az epres-kókuszos smoothie volt (tudom, kicsit konzervatív vagyok, de túl nagy volt a dózis nekem így hirtelen az egzotikus hozzávalókból, egyelőre maradok az alaprecepteknél, köszönöm). Ezután következtek a limonádék, amelyek jóval túllépnek a közismert citromos verzión, van itt dinnyés-tárkonyos, epres-mentás, mangós-maracujás változat, az ínyenceknek pedig fekete tea chiával.
Ezután érkezett a nehézlovasság a gyógynövényes koktélokkal, itt azért időnként picikét fogtam a fejem, de hősiesen kitartottam és végigtanulmányoztam az összes receptet. A sárgabarackos limonádéhoz mint kiderült, lehet tenni palástfűlevelet, a mángoldos-sárgabarackos turmix is feldobható gyógynövényekkel, az ananászos-kókuszos koktél vadvirágokkal, de a csalános limonádé azért elsőre még mindig bizarr egy picit nekem. Viszont a káposztás-sárgarépás turmix kipróbálós, ahogyan a spenótos-kivis is. A végére maradtak az energiaitalok (forrón és hidegen), amelyek között olyan gyöngyszemekre bukkanhat a hozzám hasonló kávéfüggő, mint a cold brew kávé (szerelem volt első látásra, kell és kész!), vagy a jeges banános kávé. A cseresznyés kakaóturmix óriási ötlet, a csokis-kávés melange-zsal és a forró almatea vaníliával együtt. Összeségében minden idegenkedésem ellenére teljesen bele tudtam feledkezni ebbe a szép fotókkal illusztrált könyvbe, amelyekből talán nem fogok túlságosan sok receptet kipróbálni, de azok biztosan kedvenccé fognak válni.
8/10
A könyvet a Kossuth Kiadó jóvoltából volt lehetőségem elolvasni.
A FOODYNY is szívesen oszt meg tőlünk tartalmat!
