A történelem legvéresebb gyermekáldozatára bukkanhattak Peruban
2018. május 2. 09:59 MTI
A világ legnagyobb tömeges gyermekáldozatának nyomaira bukkant Peruban egy nemzetközi kutatócsoport - értesült a National Geographic. Több mint 140 gyermek és 200 fiatal láma maradványai feküdtek egy Csendes-óceánra néző magaslaton a Peru északi részén fekvő La Libertad megyében.
Korábban
A szakemberek egy nagyjából 550 évvel ezelőtti, tömeges rituális áldozat emlékeit tárták fel. Több mint 140 gyermek és 200 fiatal láma maradványai feküdtek egy Csendes-óceánra néző magaslaton a Peru északi részén fekvő La Libertad megyében, ahol a 12. században a csimu kultúra létrejött. A magaslat Peru harmadik legnagyobb városa, Trujillo mellett emelkedik. A város közelében állt egykor a csimu birodalom fővárosa, Csan Csan.
Ugyan az azték, maja és inka civilizáció emberáldozatairól írnak a gyarmatosítás kori spanyol krónikák és a modern tudományos ásatások feltárták a nyomaikat, ilyen méretű rituális vérontásra még nem találtak példát az amerikai kontinensen és feltehetően az egész világon sem.
A Trujillói Egyetem régésze, Gabriel Prieto vezette kutatócsoport már készíti a leletről szóló tudományos publikációt. A Las Llamason folyó ásatás először 2011-ben került a hírekbe, amikor a szintén Prieto vezette régészcsoport egy sürgős munka során 42 gyermek és 76 láma maradványait fedezte fel.
A régész egy 3500 éves templom ásatásán dolgozott, amikor a helyi lakosok szóltak neki, hogy a parti homokdombok között emberi maradványokat találtak. Amikor 2016-ban végül befejezték a munkát, több mint 140 gyermek és 200 fiatal láma csontjait ásták ki, a közelükben talált textilek szénizotópos kormeghatározása szerint a mészárlás 1400 és 1450 körül történt.
A gyerekek és a fiatal állatok mellcsontján lévő vágás és a bordacsontok törése arra utal, hogy az áldozatok mellkasát felvágták, valószínűleg azért, hogy a szívüket kitépjék. A gyerekek és az állatok közelében három felnőtt maradványait is megtalálták. A fejüket ért ütés és a sírmellékletek hiánya arra utal, hogy ők a szertartásban vettek rész és röviddel utána végeztek velük.
A feláldozott gyerekek öt és 14 év közöttiek voltak, többségük 8-12 éves, a lámák 18 hónaposnál fiatalabbak voltak. A kutatók úgy vélik, hogy mind az emberi, mint az állatáldozatokat egyetlen rítus alkalmával ölték meg, ezt bizonyítja a kiszáradt sárréteg, amely a 7500 négyzetlábnyi terület keleti, kevésbé használt részét borítja. A tudósok szerint ez a réteg borította az egész környéket, csak a sírok kiásása és a véres áldozat bolygatta meg.
Az eddigi legnagyobb tömegű, feltárt gyermekáldozatot a mai Mexikóváros helyén, Tenocstitlan hajdani azték fővárosban fedezték fel, itt 42 gyermeket gyilkoltak meg és temettek el. A világ minden táján ismert emberáldozatot elsősorban felnőtteken mutatták be, ezért a tudósok az okokat is igyekeztek megkeresni.
Talán az ásatásokon feltárt sárréteg adhat magyarázatot a példátlan áldozatra. A sár komoly esőzésekről és árvizekről árulkodik az egyébként száraz partvidéken, valószínűleg az El Nino légköri jelenség következtében. Az El Ninóra jellemző magas vízhőmérséklet megzavarhatta a halászatot, a part menti áradások tönkretehették a csimuk öntözőcsatornáinak rendszerét. Mindössze néhány évtizeddel az áradások után az inkák megdöntötték a csimuk uralmát.
Haagen Klaus antropológus, a George Mason Egyetem kutatója - aki a Las Llamas projektben nem vett részt - a legkorábbi gyermekáldozatok feltárását végezte a régióban. Szerinte az észak-perui partvidék civilizációi akkor fordultak a legnagyobb értékűnek tartott gyermekáldozathoz, ha a felnőttet nem tartották elegendőnek.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
2. Hunyadi Mátyás uralkodása
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Bár kevés biztosat tudunk róla, rendkívül fontos szerepet játszott a magyar történelemben Szilágyi Erzsébet
- Magyarország történetéről szóló, elveszettnek hitt 16. századi kéziratot vizsgálnak a BTK kutatói
- A befolyásolható ifjú király előbb esküt tett Hunyadi Lászlónak, majd kivégeztette
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- Fényes győzelmet arattak Kinizsiék Kenyérmezőnél a portyázó törökök felett
- A kiéheztetés lassú, de biztos fegyverével kényszerítette térdre Ausztriát Mátyás király
- A skót klánalapító, a skizofrén és a püspök – öt királyi fattyú a magyar történelemből
- Akire a bakó negyedszer is lesújtott
- A Habsburg, aki elvesztette Bécset
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé tegnap
- Az elsők közé tartozott Európában a magyar alapítású Szent György Lovagrend tegnap
- A hagyomány szerint halálában is összekapcsolódott Shakespeare és Cervantes 2024.04.23.
- Szenvedéllyel teli tájakat ábrázolt festményein William Turner 2024.04.23.