1250 új munkahelyet teremtő izocukorgyárat avatott Orbán Viktor

 

Magyar tulajdonú gabonafeldolgozó gyárat avattak hétfőn Orbán Viktor miniszterelnök, Varga Mihály nemzetgazdasági és Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter részvételével Tiszapüspökin.

A Kall Ingredients Kft. üzeme évente 530 ezer tonna GMO-mentes magyar kukoricát dolgoz fel, hulladék keletkezése nélkül. A mintegy 45 milliárd forintból megvalósult, zöldmezős beruházás közvetlenül ötszáz, közvetve pedig további hétszázötven embernek ad munkát Szolnok térségében. A fejlesztés mértékét jellemzi, hogy kimutatható nemzetgazdasági hatással bír.

Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Kall Ingredients Kft. tiszapüspöki izocukorüzemének avatásán (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

Mérföldkőhöz ért az ország újraiparosítása

Magyarország újraiparosítása mérföldkőhöz érkezett a Kall Ingredients Kft. tiszapüspöki izocukorüzemével – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a Jász-Nagykun-Szolnok megyei településen, a gyár avatóján.

A kormányfő ipartörténeti jelentőségűnek nevezte az üzemátadást, amely szerinte egy új kezdetet jelöl az élelmiszeriparban, hiszen a rendszerváltás utáni időszak legnagyobb élelmiszeripari beruházása valósult meg Tiszapüspökiben. Az Eximbank becsléseire hivatkozva megjegyezte: az üzem tevékenysége 185 milliárd forinttal növeli a GDP-t.

A miniszterelnök beszédében azt is megköszönte a Kall Ingredients Kft.-nek, hogy „egy ilyen remek eseménnyel ünnepelhetjük az uniós cukorkvóta kimúlását”. „Reméljük, másfajta kvóták is hamarosan követik a példáját” – tette hozzá.

A magyar mezőgazdaság átlagosan 7-7,5 millió tonna kukoricát termel évente, melynek csak alig több mint a felét használja fel az ország, és 3-3,5 millió tonna kerül exportra. Magyarországnak, azon belül különösen a mezőgazdaságnak azonban hosszú távú érdeke, hogy a hazai feldolgozóipar és állattenyésztés nagyobb mennyiséget használjon fel, így kevesebb gabonát kelljen távoli piacokra, költséges módon elszállítani. A gabonaexport kiváltásával magas hozzáadott értéket termel, 40 milliárd forinttal több értéket teremtve az agráriumban.


Erős nemzeti ipar nélkül kiszolgáltatottak vagyunk

A cukorkvótáról azt mondta: az Magyarországra nézve katasztrofális volt, „ennek köszönhettük, hogy a rendszerváltás idején még meglévő 12 cukorgyárunkból végül csak egyetlen maradt meg”. Úgy fogalmazott: ezeket az üzemeket sem két világháború, sem a nagy gazdasági világválság, sem a szocialista tervgazdaság nem tudta tönkretenni, de „elvitte a rendszerváltás, az uniós csatlakozás meg a cukorkvóta”.

A magyar cukoripar megszűnésének szerinte az volt „az egyik nagyon is prózai oka”, hogy egyik gyár sem volt végül magyar kézben. Ennek tanulsága, hogy „erős nemzeti ipar nélkül mindig kiszolgáltatottak leszünk” – mondta Orbán Viktor.

A kormányfő arról is beszélt, hogy Magyarországon ma 217 ezren élnek mezőgazdaságból, ami azt mutatja: 6 év alatt 25 százalékkal nőtt az ágazatban dolgozók száma.

Magyarországon gyárakat építő gazdaságpolitika működik

Kitért a kukoricatermelésre, úgy értékelve, hogy a tiszapüspöki gyár megnyitása azt is kifejezi: Magyarország teljes jogú résztvevőként száll be a világ kukoricaversenyébe.

Kijelentette: ma Magyarországon „gyárakat építő gazdaságpolitika” működik. Január 1. óta a mostanival együtt 29 üzemet adtak át – ami mutatja, „Magyarország végre kezdi összeszedni magát” –, az elmúlt 10 hónapban megvalósult hazai és külföldi beruházások mértéke meghaladta a 450 milliárd forintot, amelyhez a kormány 40 milliárd forint támogatást nyújtott, az új létesítmények révén pedig az elmúlt 10 hónapban 4606 munkahely jött létre – sorolta az adatokat a miniszterelnök.

Megjegyezte: Magyarország legnagyobb ereje a világszínvonalon teljesítő munkásaiban van.

Orbán Viktor szerint Magyarország ma ismét egy nagy korszak kapujában áll, és reményét fejezte ki, hogy a 2013-tól elindult növekedési pálya legalább olyan sokáig tart majd, mint az ország gazdaságtörténetének aranykorában, a kiegyezés és az első világháború között.

Forrás: hirado.hu

Forrás: Hirado.hu

Új mezőgazdasági lehetőségek kihasználására nyílt lehetőség

Az uniós cukorkvóta október 1-jei eltörlésével Magyarországon lehetőség nyílt új termelési kapacitások építésére és a mezőgazdasági lehetőségek kihasználására – ezzel a céllal hozták létre a Kall Ingredients Kft.-t is.

A vállalkozás többségi tulajdonosa Kárpáti László, a kisebbségi pedig az R-kord Kft. és az Opus Global Nyrt. A teljes egészében magyar tulajdonú iparvállalat élelmiszeripari alapanyagokat, cukor- és keményítőtermékeket, magas minőségű gyógyszer- és étkezési alkoholt, valamint takarmány-alapanyagokat állít elő, főleg exportra.

A tiszapüspöki gyár stabil, hosszú távú keresletet biztosít egy, a szektorában kevéssé iparosodott területen megtermelt kukorica számára. Az itt készülő fő termékek az izocukor és folyékony cukrok lesznek. Az élelmiszergyártók számára személyre szabottan, a különböző célú felhasználásokhoz igazodó összetételben és tulajdonságokkal gyártják majd tiszapüspökiben a cukortermékeket, ezzel is támogatva a vevők termékfejlesztését.


Az üzem létrejöttét a kormány 9,2 milliárd forinttal támogatta

A mintegy 45 milliárd forintból megvalósuló üzem létrejöttét, mint nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházást a kormány 9,2 milliárd forinttal támogatta. Az MKB és az Eximbank mintegy 30 milliárd forintos, piaci alapú hitelt nyújtott a fejlesztéshez.

Az üzem évente 530 ezer tonna, GMO-mentes magyar kukoricát dolgoz fel. Ezzel Európa egyik legnagyobb termelőkapacitású gabonafeldolgozója lesz, ahol főként természetes édesítőszereket, izocukrot és egyéb folyékony cukrokat állítanak majd elő, kiváló minőségben, megbízhatóan kiszolgálva a régiós élelmiszeripar igényeit.

A gyár hulladék keletkezése nélkül dolgozza fel a gabonát

A zöldmezős beruházásban, az elérhető legjobb technológiával felépült gyár hulladék keletkezése nélkül dolgozza fel a gabonát. Az üzemben közel 500 munkahely létesül, és további hétszázötven embert foglalkoztatnak majd közvetetten, az igénybe vett szolgáltatások által.

Az Exim Bank számításai szerint az üzem tevékenysége 185 milliárd forinttal növeli a GDP-t. A megnövekedett bérjövedelem, profit és fogyasztás után fizetendő adók a költségvetés bevételeit 39,9 milliárd forinttal emelik.

A gyár várható éves árbevétele 55 milliárd forint lesz, melynek 80 százaléka az európai piacokról származik majd. Az üzem indulásakor 0,2 százalékkal növeli a magyar GDP-t, és teljesítménye az ipar által megtermelt nemzeti össztermék 0,8 százalékát jelenti.