Bajuszszerű női szájtetoválás és buja szőrzet – Japán és Oroszország ismeretlen őslakosai, az ainuk
2017. június 16. 12:10
Az ainuk (vagy ajnuk) Japán és Kelet-Oroszország őslakos népe, mégis csak kevesen ismerik őket. A kutatás jelenlegi állása szerint kultúrájuk az Ohotszk és a Szatszumon kultúra összeolvadásából jött létre.
Korábban
Az ainuk javarészt vadászó-gyűjtögető életmódot folytattak, és természeti vallást követtek. Úgy vélték, a természet minden egyes szegmensének lelke van és egy isten lakozik benne. Az ainuk a medvéket is tisztelték, és még egy medveistenben, Kim-un Kamujban is hittek.
A 13. században az Ezocsin (vagyis a mai Japán második legnagyobb szigetén, Hokkaidón) élő hainuk egyre aktívabban kezdték keresni a kapcsolatot a vadzsinekkel, vagyis a japánokkal. A tiszta ainu-származású emberek testét általában bujább testszőrzet borítja, bőrük pedig világosabb, mint a japánok legnagyobb etnikai csoportját kitevő jamatóké.
Korábban a kutatók feltételezték, hogy az ainuk a kaukázusi nagyrasszba sorolhatók. Az 1893-ban Arnold Henry Savage antropológus például még tipikusan európaiakra jellemző szemalakkal, mélyen ülő szemekkel megáldott, nagy szemöldökű és fülű, szőrös, de kopaszodásra hajlamos, kiálló arcccsonttal rendelkező népként írta le az ainukat. A legújabb DNS-vizsgálatok szerint azonban az ainuk és az európai fehér ember között nincs semmilyen genetikai hasonlóság.
Az ainuk egyik csoportja Japán északi és középső szigetein élt, míg az oroszországiak Szahalinon, a Kuril-szigeteken és a Kamcsatka-félszigeten. Manapság Kamcsatkán és Honsún, Japán főszigetén már nem élnek ainuk. Az ainuk nem csak szokásaikban, kinézetre is jelentősen különböztek a japánoktól, mivel egy bizonyos kor felett már nem borotválkoztak. Az ainu nők pedig már kislányként szájtetoválást kaptak, amelyet idővel fokozatosan terjesztettek ki arcuk egyre nagyobb területére.
2008-ban Japánban az ainukat őslakos népként ismerték el, akik saját nyelvvel, vallással és kultúrával rendelkeznek, és a kormány sürgette a csoport megkülönböztetésének megszüntetését.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek 14:20
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása 11:20
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata 09:50
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet 09:05
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap