A hónap gyógynövénye az aranyvessző

Az Aranyvessző (Solidago gigantea) (Solidago canadensis) évszázadok óta ismert és használt növény, melynek kiváló tulajdonságait a legújabb tudományos eredmények is alátámasztják.

Az aranyvessző gyógyhatásai

Sebhegesztő és vízhajtó hatásáról az 1600-as évekből van az első leírás. Az indiánok a mérgező alkaloidák (csörgőkígyó méreg) ellenszereként használták. Ma leginkább vese- és májbetegségekre és megelőzésükre ajánljuk. Vízhajtó hatása miatt vese- és hólyagbántalmakra, ödémára, hólyaghurutra, vesegyulladásra is ajánljuk. Kisebb vesekövek elhajtására is alkalmas.

Epeserkentő, májtisztító tulajdonsága van.

Gyulladáscsökkentő, ezért vastagbélgyulladásra, nyálkahártya gyulladásra, fehérjevizelésre, candida gombára és hüvelygombára egyaránt jó.
Összehúzó hatása miatt hasfogó. Immunrendszerünket erősíti, antiallergén hatású.

Felhasználása belsőleg

Forrázással készítünk belőle teát. Epebántalmak megelőzésére egy hétig minden nap igyanak meg egy csésze aranyvesszőfű teát, a második héten három csészével, a harmadik héten kettővel. Epekő és epehomok elhajtása is lehetséges teájával: ebben az esetben napi két litert kell meginni, egyet délelőtt, egyet délután egy-két óra leforgása alatt. Csak a 3 mm-nél kisebb követ szabad így elhajtani! Akinek a kelleténél alacsonyabb a vérnyomása, óvatosan igya az aranyvesszőt, mert kis mértékében ugyan, de csökkenti a vérnyomást.
A máj, a vese és a hólyag működésének szabályozására napi egy csészével kell inni 2-3 hétig. Epe vagy máj tisztítására reggel étkezés előtt, étkezés utáni puffadásos tünetekre étkezés után kell fogyasztani egy csészével. Menstruációs görcsökre a ciklus előtt 2-3 nappal szükséges napi egy csésze tea. Reumára és ízületi fájdalmakra, vízhajtóként, izzasztóként szintén napi egy csészével kell fogyasztani a reggeli órákban.

Felhasználása külsőleg

Külsőleg sebgyógyító, fekélytisztító (például lábon). Toroköblögetésre, fogínyvérzésre is használjuk. Összezúzott levele rovarcsípést enyhít.

Ellenjavallat

Szív- és veseelégtelenségből eredő ödémák esetén nem lehet használni.

Aranyos rutának, aranyos istápfűnek hívja a népnyelv. Magasra, akár másfél-két méterre is megnő, karcsú szárán aranyszínű virág ringatózik, ezért kertekbe, parkokba is szívesen ültetik. Gyuri bácsi gyógynövénykertjébe is telepítettünk néhány tövet.
A magas- és a kanadai aranyvessző egyaránt gyógynövények, a fészekvirágzatúak (Asteraceae) családjába tartoznak. Ezek Észak-Amerikából származó, kezdetben dísznövényként termesztett, majd kivadult, évelő növények, amelyek gyöktörzseikkel telelnek át. Szárleveleik különböző mértékben fűrészes szélűek, szórt állásúak, molyhosak.
A kanadai aranyvessző (Solidago canadensis) szára szőrözött. Ritkábban gyűjtjük a hazánkban őshonos közönséges (erdei) aranyvesszőt (Solidagio virgaurea L.), amely alacsonyabb termetű (60-100 cm) és hatóanyagtartalma nem ér fel a kanadaiéval.

Forrás: http://gyorgytea.hu/


Egy válasz