[sz]A FSzEK Budapest Gyűjteményének engedélyével[sz] Hétről hétre Budapest 2014-ben volt száz éve, hogy létrehozták a Budapest Gyűjteményt , a főváros könyvtárának várostörténeti különgyűjteményét, ahol a főváros helyismereti, helytörténeti anyagait találjátok meg. Folyamatosan gyarapodó gyűjteményükben százezer kötetnyi könyvet, kéziratot, hírlapot és folyóiratot, köztük számos régi, ritka dokumentumot tanulmányozhat bárki. A fotótárban pedig mintegy százhetvenezer fényképet őriznek, amelyek bemutatják a városkép, az infrastruktúra változásait, a hétköznapok és történelmi fordulatok jeleneteit, a hírességek és mára elfeledett városlakók arcvonásait. Facebook-oldalukon ezeket mutatják be olyan történetekkel, amikről csak nagyon ritkán hallani. 1867 az újkori magyar történelem egyik meghatározó éve. A létrejött kiegyezés megteremtette a kettős monarchia rendszerét, amelyet a közös uralkodó személye köt össze. Ezen belül Magyarország nagyfokú önállóságot kapott, saját felelős kormánnyal. A közös külügy, a hadügy és pénzügy mellet minden egyéb nemzeti hatáskörben maradt. A miniszterelnök a forradalom után halálra ítélt, és távollétében jelképesen felakasztott gróf Andrássy Gyula lett. A kiegyezés leglátványosabb aktusára, a valójában már tizenkilenc éve uralkodó I. Ferenc József magyar királlyá koronázására százötven évvel ezelőtt, 1867. június 8-án került sor. A koronázás főbb eseményei a következők voltak: Hajnali négy órakor a Citadelláról huszonegy ágyúlövés ébresztette a főváros lakóit. A koronázásra a budai Mátyás-templomban került sor. A röviddel előbb elhunyt nádort gróf Andrássy Gyula miniszterelnök helyettesítette. Ő, és Simor János hercegprímás helyezte a koronát a király fejére. Ezután a veszprémi püspök és a prímás a királynét is megkoronázták. A Mátyás-templomból a király gyalog vonult a helyőrségi templomba, ahol huszonkét aranysarkantyús lovagot avatott. Ezt követően a díszes, történelmi öltözetben pompázó megyei bandériumok kíséretében a mai Hunyadi János úton, a Lánchídon és a Duna-parton át a belvárosi templom elé lovagolt, ahol felolvasta a koronázási esküt. Innen a menet a Váci- és a Dorottya utcán a Lánchíd előtt álló koronázási dombhoz vonult, amelyre a király fellovagolva elvégezte a négy égtáj felé a jelképes kardvágásokat. A ceremónia végén a királyi palotában megtartották a koronázási ebédet – ezzel egy időben az ünneplő tömegnek ökörsütést rendeztek a Vérmezőn. Deák Ferenc, a kiegyezés atyja Canzi Ágost és Heller József felvételén, 1866 Az 1867. február 20-án megalakult Andrássy-kormány. Koronázási emlékkönyv, 1892. A mű a Budapest Gyűjtemény anyagában Ball 281/12 jelzeten található. Történelmi öltözetű lovas a koronázási menetből. A nemesek erre az alkalomra készíttették el hagyományos szabású díszruháikat. Színezett litográfia, [1867]. Budapest Gyűjtemény, Fotótár Címeres öltözetű királyi herold. Színezett litográfia, [1867]. Budapest Gyűjtemény, Fotótár Zászlóvivő a koronázási díszmenetből. Sok nemesnek és egyházi személynek lovagló órákat kellett vennie, hogy méltó módon szerepelhessen a ceremónián. Színezett litográfia, [1867] Budapest Gyűjtemény, Fotótár A Lánchíd pesti hídfőjénél várakozó nézősereg. A koronázás volt az első esemény a magyar történelemben, amelynek megörökítésében a fényképek már nagy szerepet játszottak. Heller József felvétele, 1867 I. Ferenc József, Magyarország királya a koronázási dombon 1867 június 8-án. Színezett kőnyomat (részlet). Litográfus Kazler V[incze], nyomda- és kiadótulajdonos Gerhart Henrik (Bécs). A kép eredetije a Brown University Library (Providence Rhode Island, USA) birtokában. Forrás: Katzler, V., "Felséges I Ferencz Jószef Magyar Ország Királya: a koronázasi dombon 8 Junius 1867 " (1867). Prints, Drawings and Watercolors from the Anne S.K. Brown Military Collection. Brown Digital Repository. Brown University Library A koronázási eskü a belvárosi templom előtt. A teret az esemény emlékére nevezték 1874-től (1948-ig) Eskü térnek. The Illustrated London News, 1867., 1433. szám Az újság jelzete a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban: 239 A kardvágás a koronázási dombon. A négy égtáj felé bemutatott kardsuhintás hagyományosan azt jelképezte, hogy az új király kész megvédeni az országot, bárhonnan is fenyegeti veszedelem. A dombba történelmi helyekről – pl. a mohácsi síkról, Világosról, Deák szülőhelyéről - érkezett földet kevertek. A faragott kőkorlát tervezője a Vigadót megálmodó Feszl Frigyes. Grafika a Koronázási emléklapokból, 1867. A mű a Budapest Gyűjtemény anyagában BQH 394/66 jelzeten található. A kardvágás. A korabeli fotótechnika az olyan gyors mozdulatsorokat, mint amilyen a kardvágás vagy a lovaglás, még nem volt képes megörökíteni. Erre kínált megoldást a kollázs. A rajzolt testre fényképből kivágott fejet illesztettek, mint ezen a képen is. Ismeretlen által készített kollázs, 1867. I. Ferenc József megkoronázása. Koronázási emlékkönyv, 1892. A mű a Budapest Gyűjtemény anyagában Ball 281/12 jelzeten található. A Koronázási emlékkönyv címlapja, melyet a ceremónia huszonötödik évfordulójára adtak ki, 1892-ben. A mű a Budapest Gyűjtemény anyagában Ball 281/12 jelzeten található. A koronázási ebéd a budai várban. Pataki József kollázsa. Koronázási emléklapok, 1867. A mű a Budapest Gyűjtemény anyagában BQH 394/66 jelzeten található. I. Ferenc József osztrák császár és magyar király Erzsébet királynéval. Koronázási emléklapok, 1867. A mű a Budapest Gyűjtemény anyagában BQH 394/66 jelzeten található. A koronázási jelvények. Koronázási emléklapok, 1867. A mű a Budapest Gyűjtemény anyagában BQH 394/66 jelzeten található. Erzsébet királyné a koronázási díszruhában. Fénykép. Emil Rabending (Bécs) felvétele (1866) alapján készült későbbi reprodukció. Aranysarkantyús lovagok avatása. Pataki József felvétele és kollázsa. Koronázási emléklapok, 1867. A mű a Budapest Gyűjtemény anyagában BQH 394/66 jelzeten található.